A népesség 15 százaléka tűfóbiás és világszerte 2-3,5 millió tűszúrásos baleset történik, ami miatt sok esetben súlyos fertőző betegségekkel kerülnek közvetlen kapcsolatba az egészségügyi dolgozók. Ezekre a helyzetekre is megoldást jelent az az új, tűmentes technológia.

Mindazok, akik közvetlenül, vagy akár közvetve részt vesznek a beteg gyógyításában, tehetnek azért, hogy egészségesen gyógyuljon – mondja dr. Barcs István, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője.

Egy beteget kísérő nő lábába állt bele egy használt injekcióstű, miközben a kórház folyosóján beszélgetett – adja hírül a 24.hu.

A Népszava szerint hiányzik a rend és felelősség, az ellenőrzés és számonkérés iránti igény, amit az államtitkárságnak saját magán kellene elkezdeni.

Várhatóan szeptemberben hirdetik meg a kórházak számára azt a pilot-projektet, amelyben  kipróbálhatják azokat a standardokat, amelyek a kórházi fertőzések és más nem kívánt események elkerülését segíthetik. 

Tervezett, de elmaradt műtétek, betegesések, kórházban szerzett felfekvések. Csupán három terület a nemkívánatos események hazai jelentési rendszeréből, amelyben a gyűjtött adatok alapján egyelőre viszonylag kevés elemzés született, ám a levonható tanulságok az egészségügyi intézmények számára igencsak jól használhatók.

Bár attól még távol vagyunk, hogy kijelenthessük: lassan gyökeret ver kis hazánkban a felelősök helyett az okok kerésére koncentráló, a betegek biztonságát szem előtt tartó egészségügyi ellátás, a nemkívánatos események jelentési rendeszerének hazai bevezetése óta már csaknem 3300 esetleírást küldtek be a programhoz csatlakozott intézmények.

NEKED néven a hazai fekvőbetegellátó intézmények számára készült ajánlás a súlyos kimenetelű, nemkívánatos események utáni teendőkre.

Magyarországon a legfrissebb vizsgálatok alapján az esetek 10-13 százalékában fordulhatnak elő gyógyszerelési hibák az egészségügyi intézményekben.